A mesterséges intelligencia (MI) definíciója és szerepe

A mesterséges intelligencia várhatóan teljesen át fogja alakítani a világunkat, talán még az internetnél is nagyobb mértékben. Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, olyan gépekről, számítógépekről vagy számítógépes rendszerekről van szó, amelyek az emberi intelligenciát helyettesítik. Főként szakértői rendszerekben, nyelvhez kapcsolódó feladatokban, például beszédfeldolgozásban vagy valamilyen vizuális szinten alkalmazzák.

Egyelőre még nem beszélhetünk egyértelmű definícióról a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, de érdemes megemlíteni az úgynevezett gépi tanulást és az azt irányító algoritmust. Ezek alapján mesterséges intelligenciának nevezzük azt a technológiát, amely képes olyan feladatok elvégzésére, amelyek egyébként emberi intelligenciát igényelnének. Az algoritmus fogalma alapján olyan folyamatok leírásáról van szó, amelyek során a kezdeti adatokból (input) egy eredmény (output) jön létre. Mesterséges intelligenciának nevezzük azt, amelynél egy személy bemenetet/adatokat ad meg, majd az algoritmus segítségével a feladat szerint automatizált eredményt (outputot) állít elő, anélkül, hogy azt minden alkalommal külön programozni kellene.

Ez alapján megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia úgy működik, hogy nagy mennyiségű adatot gyűjt, elemzi azokat bizonyos minták alapján, majd ezeket a mintákat felhasználja a jövőbeli előrejelzések készítéséhez. Például egy chatbot, mint a ChatGPT, az emberek által bevitt szövegekből “táplálkozik”, és tanul belőlük. Az is előfordulhat, hogy bizonyos bevitt képek esetén megtanulja felismerni és azonosítani a képeken lévő objektumokat, és ezen ismeretek segítségével képes realisztikus új képeket, szövegeket, zenét vagy más médiát létrehozni. Az ilyen mesterséges intelligencia alapvetően olyan kognitív funkciókra épül, mint a tanulás, érvelés, önkorrekció és kreativitás.

A tanulás során a mesterséges intelligencia adatokat szerez, és azokat információvá alakítja, amelyeket később fel tud használni. Az érvelés során a program kiválasztja a megfelelő algoritmust, és a kívánt eredmény elérésére összpontosít. Az önkorrekció finomhangolást jelent, amelynek során a mesterséges intelligencia visszajelzések alapján képes pontosabb eredményeket előállítani. A kreativitás során pedig képes új ötleteket, zenét, szövegeket és képeket létrehozni korábbi rendszerek és hálózatok alapján.

Ahogy fentebb említettem, a mesterséges intelligencia képes az input adatok elemzésére és tanulására, majd döntések meghozatalára. Ez a képesség számos változást hozhat a jövő technológiai fejlődésében, mind a munkában, mind a magánéletben.

A mesterséges intelligenciának az a része, amely képes automatizálni az emberek által korábban végzett folyamatokat, csak egy a számos tevékenysége közül, amelyeket az üzleti életben lehet hasznosítani. Valójában ennél sokkal szélesebb körű lehetőségekkel bír, és az üzleti célú felhasználása sokkal átfogóbb. Azonban elmondható, hogy a motiváció a legtöbb esetben a fejlődés, az üzleti növekedés és a vállalati teljesítmény javítása. Üzleti előnyei között meg kell említeni a hatékonyság növelését az automatizáció révén, a szolgáltatás gyorsaságának és minőségének javítását, valamint az új termékek és szolgáltatások lehetőségeinek feltárását. Gyakorlatilag bármilyen üzleti stratégiába integrálható, csak az fontos megérteni, hogyan működik az adatgyűjtés és -elemzés folyamata. Az alkalmazás A lehetőségek szinte végtelenek, az ügyfélszolgálati feladatoktól a marketing műveletekig.

A vállalkozásoknak ma több adattal kell számolniuk, mint valaha. A Forbes szerint azóta 2010-ben átlagosan 5000%-kal nőtt a cégen belül kezelendő adatok mennyisége. Ahhoz, hogy a vállalkozások hatékonyan kezelhessék ezt az új adatmennyiséget, újakra van szükségük technológia, mint például a mesterséges intelligencia. Az adatfeldolgozás során azonban mesterséges az intelligencia nem csak az adatmennyiség vonatkozásában tud hatékonyabb módszert mutatni, hanem maga az elemzés minősége is jelentősen javítható.

Az ügyfélszolgálat során az egyik leggyakoribb eset, amikor az ügyfelek mesterséges intelligencia az, amikor az ügyfeleket chatbotok segítik az online felületen. Ebben az esetben cégek egyszerűsítik ügyfélszolgálatukat, hogy egy részét kicseréljék chatbotok segítségével és felszabadítja az alkalmazottak kapacitását olyan kérdésekre, amelyek személyre szabottabb problémamegoldást igényelnek. Kutatásom során arra is keresem a választ, hogy milyen kötelezettségei vannak a cégnek a a mesterséges intelligencia és az ügyfél ilyen jellegű találkozása. A kérdés felmerül, hogy egyáltalán tájékoztatni kell-e az ügyfelet arról, hogy mesterséges intelligencia. Azt is, hogy milyen egyéb különleges kötelezettségei vannak a vállalkozásnak a használat miatt chatbotokról, vagy hogy a chatbotok döntései is megfelelnek-e a törvénynek.

A mesterséges intelligencia a termékajánlások kapcsán is jelentős segítséget nyújthat. Az ügyfelek viselkedésének elemzésével olyan termékeket és választási lehetőségeket mutathatnak be, amelyek többek személyre szabott és jobban megfelel az érdeklődési körüknek, hogy az ajánlat jobban illeszkedjen az ügyfél ajánlatához érdekeit. Azonban nem feltétlenül ezek az egyetlen objektumok, amelyek szintén működnek, hiszen alapján gyakran kattintott filmekre, az ügyfelek filmajánlásokat kaphatnak vagy bátoríthatnak az ügyfelek más streaming platformokat is bevezethetnek, meghosszabbítva ezzel az ügyfelek által igénybevett időt az alkalmazásokban költeni.

A célközönség kiválasztásához a mesterséges intelligencia tud segítséget nyújtani annak meghatározása, hogy egyes kidolgozott kampányok esetén melyik szegmenshez tartozik a a legjobb eredmények várhatók, így biztosítva a termékajánlások lehetőségét bemutatni a megfelelő közönségnek, ezáltal hatékonyabbá téve a marketingkampányokat. A mesterséges intelligencia legfontosabb szerepe, hogy megjósolja a vásárlók reakcióját a adott hirdetés.

A mesterséges intelligencia nem csak az ügyfelek elérésében és a korábban említettekben segíthet esetekben, hanem magát a vevői elégedettséget is hatékonyabban mérheti. Képes felmérni az ügyfelek reakcióit és a márkához való viszonyukat, akár közösségi média posztok, vélemények vagy más forrásból szerzett információk alapján, ahol megemlítik a márkát, elemzéseket és értékeléseket készítenek, hogy a vállalkozások betekintést nyerhessenek hol és hogyan szükséges még nagyobb fejlesztéseket végrehajtani.

Segítségével a vállalat különböző biztonsági kockázatokra is reagálhat, segít megelőzni a csalást vagy azonosítani és blokkolni a gyanús tranzakciókat a pénzügyi szektorban. Bizonyos mesterséges intelligencia programok képesek megszakítani a tranzakciót egy észlelt csalással kockázatot és figyelmeztetést a feleknek. A gyártás során a mesterséges intelligencia az alábbiak szerint használható. Az elemzésben a beírt adatok alapján a mesterséges intelligencia megjósolja az anyagok és a szállítás árát, idejét, megbecsüli az ellátási láncot és azt, hogy a termék milyen gyorsan halad át, így a vállalat szállítani tud termékeit folyamatosan és időben. Mert ezek az információk segítik a szakemberek munkáját az ellátási láncban a szükséges döntések meghozatalához, ezzel is segítve a szállítás optimalizálását folyamat.

A vállalati megfelelés során a vállalat biztosítja, hogy minden jogszabályt és üzleti tevékenységére vonatkozó előírást betart. A vállalati megfelelés azonban nem csak ez, hanem a vállalati politikák tervezése, végrehajtása és nyomon követése is, képzések, eljárások és gyakorlatok. A vállalati megfelelés terén beszélhetünk a úgynevezett vállalati megfelelési programok. Ezen programok keretében a törvénysértések megelőzése érdekében szabályokat és előírásokat dolgoznak ki, a későbbi amelyek végrehajtását folyamatosan ellenőrzik. Ilyen programok hiányában van komoly kockázatot jelent, hogy a cég megszegi a jogszabályi előírásokat, és természetesen vállalnia kell ennek jogi felelőssége. Ahhoz, hogy a vállalat megfelelőségi programja sikeres legyen, a szabványoknak és az ellenőrzéseknek egy szinten kell lenniük amely lehetővé teszi minden alkalmazott számára, hogy megfeleljen a vállalat előírásainak. Három típust különböztetünk meg létfontosságú eszközök, amelyek ezt elősegítik, a magatartási kódex, a szabványok és előírások, valamint a megfelelőségi eljárások. A magatartási kódex olyan kódex, amely meghatározza a és kidolgozza ezeket az általános elveket, amelyeket a tisztségviselők és a vezetés követnek köteles cselekedni. A megfelelőségi szabványok és előírások tovább részletezik a vonatkozó elvárásokat minden területen, míg a megfelelőségi eljárások lényege a napi követelmények meghatározása és gyakorlatok, amelyek alapján a szabványokat végre kell hajtani.

Ha van lehetőség egy bizottság létrehozására, az nagy segítséget jelenthet a cégnek, amely előkészíti a megfelelő dokumentációt, valamint gondoskodik a szabványok és eljárások hozzáférhetőségéről a munkavállalók számára, valamint a törvényi szabályok naprakészek, és azonosítja és fejleszti azokat a területeket, amelyek javításra van szükség. Azonban nem minden esetben van lehetőség vagy forrás egy speciális létrehozására. Ebben az esetben a megoldások kidolgozása a vezetők feladatává tehető, ill felügyelők, vagy érdemes lehet az alkalmazottakat bevonni a különböző funkcionális csoportokba. Egy másik felfogás szerint a vállalati program elemei közé tartozik maga a menedzsment azon része amely felelős tisztviselőt választ, kockázatértékelést, és feltárja azokat a területeket, amelyek kockázatot jelenthetnek a vállalat számára, valamint a korábban említett szabványok és ellenőrzések, a magatartási kódex és az eljárások elemzésést, valamint a képzés és kommunikáció módjának általános felügyeletét

Ahogy fentebb kifejtettem, a mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret nyer világunkban és a cégek a toborzástól a szoftverfejlesztésen át mindenre használják marketing, de ha egy kicsit tovább nézünk, láthatjuk, hogy még a magyar bíróságok is használják, például bírósági határozatok kivonatainak megírására. Ezért a cégek különös figyelmet fordítanak hogy megfeleljenek a vonatkozó speciális előírásoknak és szabványoknak a használat érdekében.

Tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia maga, mint technológia folyamatosan változó, naponta új fejlesztések állnak rendelkezésre, az ehhezt tartozó új és újabb szabályok szerves részét képezik szabályozás résznek, amelyet figyelemmel kell kísérni és a betartását biztosítani kell, ez elengedhetetlen egy mesterséges intelligenciát használó szervezet számára.

A mesterséges intelligencia megfelelőségének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az ilyen rendszereket felelősen és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően üzemeltessék. Ez magában foglalja a vállalatok ellenőrzését is annak érdekében, hogy az AI technológiát ne használják törvényellenes vagy szabályozásba ütköző célokra. Garancia szükséges arra hogy a mesterséges intelligencia működése során felhasznált adatokat etikusan gyűjtsék és dolgozzák fel. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra is, hogy az AI alkalmazása ne vezessen hátrányos megkülönböztetéshez, ne sértse az egyének jogait, és ne szolgáljon manipuláció vagy megtévesztés eszközéül, és nem lehet olyan módon alkalmazni, amely sérti az egyének magánéletét vagy bármilyen kárt okoz számukra. Összegzésképpen elmondható, hogy az AI rendszereket felelős módon, a társadalom javát szolgálva kell használni. A szervezeteknek és vállalatoknak tehát gondoskodniuk kell arról, hogy a mesterséges intelligenciát jogszerűen és etikusan használják, valamint betartsák az érvényben lévő jogszabályokat és előírásokat. A szabályoknak való megfelelés nemcsak a felelős működést biztosítja, hanem segít elkerülni a jogi és pénzügyi kockázatokat is. Ha egy mesterséges intelligencia rendszer hibásan működik, az adott szervezet pénzbírsággal, szankciókkal vagy akár jogi eljárással is szembesülhet.

Az elmúlt évtizedekben számos példát láttunk arra, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak előnyökkel jár, hanem bizonyos esetekben kockázatokat is jelenthet. Egy jól ismert eset történt 2018-ban az Amazonnál, ahol egy mesterséges intelligencia alapú szoftvert használtak a munkaerő-felvételi folyamatok automatizálására. Kiderült azonban, hogy az algoritmus elfogult volt a női jelentkezőkkel szemben, mivel a rendszer korábbi adatok alapján tanult, és azokban a férfi jelentkezők voltak túlsúlyban a technológiai iparágban. Ennek eredményeként a mesterséges intelligencia hátrányosan megkülönböztette a női pályázókat, és kevésbé ajánlotta őket az állásokra. Bár az Amazon később titokban eltávolította ezt a rendszert, az eset jól mutatja, hogy az AI alkalmazása etikai és diszkriminációs problémákhoz vezethet, ha nincs megfelelően felügyelve.

Egy másik jelentős fenyegetést jelentenek a hamis képek és videók (deepfake technológia), amelyek megtévesztően hasonlítanak a valósághoz, de valójában manipulált tartalmak. Ezek az álhírek és visszaélések eszközei lehetnek, és súlyos adatvédelmi problémákat vetnek fel.

Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni a FaceApp alkalmazás ügyét is, amely adatvédelmi aggályokat váltott ki. Egyes források szerint a FaceApp felhasználói adatokat továbbított egy orosz cég számára, amelynek szabályzata kimondja, hogy a feltöltött fotók teljes egészében a FaceApp tulajdonát képezik, így azokat a felhasználók beleegyezése nélkül is felhasználhatják. Ez jól mutatja, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó programok esetében kiemelten fontos az adatvédelem és a személyes adatok védelme. Az esetek történtekor a meglévp szabályozás még nem volt túl szigorú a pénzbírsággal vagy jogszabályok vágrehajtásával kapcsolatos eljárások pedig viszonylag enyhék voltak, azonban az előrejelzések szerint ez hamarosan megváltozik.

Egy friss felmérés szerint az emberek több mint fele úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia a következő két évtizedben nem csupán egyedi helyzetekben, hanem az alkalmazottak egészére kiterjedően fog hatást gyakorolni. Az emberek különösen óvatosak azzal kapcsolatban, hogy az AI milyen szerepet játszhat a munkaerő-felvételben és az alkalmazottak értékelésében. Az amerikai válaszadók jelentős része aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligencia használata diszkriminációhoz és elfogultsághoz vezethet, főként a munkahelyi döntéshozatal, például a felvételi folyamatok során. A felmérés eredményei szerint az amerikaiak legalább 70 százaléka ellenzi az AI alkalmazását a munkaerő-felvételi és elbocsátási döntések meghozatalában, valamint az előléptetések területén. Érdekes módon azonban a vélemények megváltoztak, amikor azt a lehetőséget vizsgálták, hogy az AI minden állásra jelentkezőt egyforma szempontok alapján értékelne – ebben az esetben a válaszadók közel fele úgy vélte, hogy a mesterséges intelligencia által hozott döntések igazságosabbak és hatékonyabbak lennének a munkaerő-kiválasztás során.

Forrás: szerkesztés alatt