A kutatás kapcsán több mérési eszközt is szeretnék igénybe venni, és többféle kutatást elvégezni.

1. A dokumentumelemzés során a kutatás az Európai Unió és az Egyesült Államok bírósági ítéleteit és hatósági döntéseit vizsgálnám, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos jogi kérdéseket érintik. Az elemzés célja annak megértése, hogy az EU és az USA jogrendszere milyen konkrét esetekben és milyen alapon szabott ki szankciókat, illetve milyen megfelelőségi követelményeket alkalmazott. Az Európai Unióban például a GDPR és az AI Act alapján hozott döntéseket lehetne elemezni, amelyek az adatvédelmi szabályok megsértéséhez, diszkriminációhoz vagy átláthatósági problémákhoz kapcsolódnak. Az USA-ban az FTC (Szövetségi Kereskedelmi Bizottság) által hozott döntések és bírságok vizsgálata nyújthat betekintést az MI technológiák üzleti célú alkalmazásának szabályozási gyakorlatába. Ez az összehasonlító dokumentumelemzés segítene feltárni, hogy a két jogrendszer eltérő szabályozási keretei milyen gyakorlatokat és követelményeket eredményeznek a mesterséges intelligencia üzleti felhasználása során.
2. A szabályozási idővonal elemzése során vizsgálni szeretném, hogy az EU és az USA jogalkotása milyen gyorsasággal és részletességgel reagált a mesterséges intelligencia technológiai fejlődésére. Az elemzés során összehasonlítható például az EU AI Act tervezetének kidolgozása és megvalósítása az amerikai szabályozási kezdeményezésekkel, különös tekintettel az időbeli ütemezésre és a tartalmi különbségekre. Ez rávilágít a két jogrendszer eltérő megközelítéseire, valamint azok hatásaira a szabályozási folyamatokra.
3. Az esettanulmányok során konkrét multinacionális vállalatokat, például a Microsoftot, a Google-t vagy az Amazont vizsgálhatjuk, amelyek mind az EU-ban, mind az USA-ban működnek. Az elemzés célja annak feltárása, hogyan alkalmazkodnak ezek a cégek a két régió eltérő jogi követelményeihez, különös tekintettel a mesterséges intelligencia alkalmazására. Az EU-ban a vállalatoknak szigorú adatvédelmi szabályoknak (pl. GDPR) és az AI Act előírásainak kell megfelelniük, ami magasabb megfelelőségi költségekkel és nagyobb szabályozási akadályokkal járhat. Az USA-ban ezzel szemben nagyobb szabadságot élvezhetnek, mivel az ottani szabályozás kevésbé részletes és inkább az innováció ösztönzésére koncentrál. Az ilyen összehasonlítás rávilágít a szabályozási környezet hatásaira és a vállalatok megfelelőségi stratégiáira.
4. Felhasználói bizalom vizsgálata interjú készítésével. Annak vizsgálata, hogy a szigorúbb szabályozás (pl. GDPR) hogyan befolyásolja a felhasználói bizalmat az EU-ban, és hasonlítsd össze az USA adatai alapján.
5. Vállalatvezetők, adatvédelmi szakértők és jogászok megkérdezése az EU-ban és az USA-ban a szabályozások betartásával kapcsolatos tapasztalataikról.
6. Felhasználói bizalom vizsgálata, hogy az emberek mennyire bíznak a mesterséges intelligencia használatában, és mennyire tartják reálisnak, hogy a jog megvédi őket.

A választott mintavételi eljárás kidolgozása

1. Az első esetben az alábbi kérdéseket vizsgálnám: Milyen típusú jogsértés történt a döntések alapját képező esetekben? Milyen céllal használták az MI-t, és milyen technológiai típust alkalmaztak? Mely konkrét jogszabályokra hivatkoztak a döntés indoklásában? Milyen érveket hoztak fel a döntés mellett vagy ellen? Milyen szankciókat vagy intézkedéseket szabtak ki az ügyben? Kik voltak a döntésben érintett felek, és milyen szerepük volt az ügyben? Volt-e határon átnyúló elem az ügyben? Mikor történt a jogsértés, és milyen gyorsan reagáltak a hatóságok? Az eset milyen hatással volt a jogi és technológiai környezetre? Milyen eltérések mutatkoznak az EU és az USA szabályozási gyakorlata között?
2. Jogalkotás gyorsasága: Milyen idő telt el az MI technológia elterjedése és az első szabályozási kezdeményezések között? Mennyi időbe telt a jogszabályok végrehajtása? Szabályozás részletessége: Az MI szabályozása milyen mélységben foglalkozik az átláthatósággal, felelősséggel, és adatvédelemmel? Kockázatalapú megközelítés: Milyen mértékben osztályozzák az MI rendszereket kockázati szintek szerint? Érintett szereplők: Melyek a szabályozás által érintett főbb szereplők (pl. vállalatok, fejlesztők, felhasználók)? Szabályozás célja: A szabályozás az egyének jogainak védelmét vagy az innováció elősegítését helyezi előtérbe?
3. A mintavételi csoportok összeállításához szeretnék globálisan működő multinacionális vállalatokat (pl. Microsoft, Google, Amazon) és kisebb, mind az EU-ban, mind az USA-ban működő kis- és középvállalkozásokat (KKV-k) bevonni, amelyek kisebb léptékben alkalmazzák az MI-t, de mindkét régióban működnek. Emellett különböző szektorokat (pl. egészségügy, pénzügy, technológia) is szeretnék vizsgálni, mivel az MI alkalmazása és szabályozása iparáganként eltérhet. Kontrollcsoport: Csak EU-ban vagy csak USA-ban működő vállalatok: Ezek összehasonlítása a két régióban működő multinacionális cégekkel rávilágíthat a jogi környezet sajátosságaira. Olyan vállalatok, amelyek nem alkalmaznak MI-t: Ez segíthet az MI-specifikus megfelelőségi költségek és szabályozási akadályok azonosításában. Szempontok: Az EU és az USA jogi követelményeinek való megfelelés mértéke. Megfelelőségi költségek (pl. adatvédelmi tisztviselők, jogi auditok, szabályozási tanúsítványok). Milyen belső szabályozási folyamatokat vezettek be az MI-hez kapcsolódó megfelelés érdekében? Volt-e bármilyen szabályozási büntetés vagy eljárás a vizsgált vállalatok ellen az EU-ban vagy az USA-ban? Az MI-alapú innováció sebessége és kiterjedtsége a két régióban.
4. Milyen konkrét visszajelzéseket kaptak ügyfeleiktől az adatvédelmi szabályok betartásával kapcsolatban az EU-ban? Ezek hogyan hatottak az ügyfelek általános elégedettségére és bizalmára? Az EU szigorúbb átláthatósági előírásai (pl. döntéshozatali magyarázatok biztosítása) hogyan változtatták meg az ügyfelek viselkedését vagy bizalmát a vállalatok iránt? Az USA-ban tapasztaltak szerint milyen mértékben aggódnak a felhasználók az MI által végzett adatfeldolgozás átláthatósága miatt?
5. Hogyan határozná meg az EU szabályozási keretrendszerének hatását a vállalata mesterséges intelligenciával kapcsolatos adatkezelési gyakorlataira, különös tekintettel a GDPR és az AI Act által megkövetelt adatvédelmi hatásvizsgálatokra? Milyen mértékben érzi úgy, hogy az EU-ban az MI-hez kapcsolódó felelősségi szabályok, például a termékfelelősség, akadályozzák vagy ösztönzik az innovációt? Kérjük, térjen ki konkrét példákra. Az USA szabályozási megközelítése decentralizáltabb, és nagyobb hangsúlyt fektet a piac szabadságára. Hogyan hat ez a szabályozási környezet az Ön vállalatának döntéshozatalára és az MI-projektek kivitelezésére? Miként látja az EU és az USA szabályozási rendszerei közötti különbségeket az átláthatóság követelményei terén, különösen az MI által meghozott döntések magyarázhatóságával kapcsolatban? Az EU-ban érvényes szigorú adatvédelmi követelmények miatt vállalatának kellett-e technológiai vagy szervezeti szinten jelentős módosításokat végrehajtania? Ha igen, milyen hatással voltak ezek a változások az üzleti teljesítményre és az MI-fejlesztésekre? Hogyan befolyásolta a megfelelőségi szabályok költsége az MI-projektek ROI-ját (megtérülését) az EU-ban és az USA-ban? Milyen konkrét példák támasztják alá ezt a hatást? Milyen eltérések mutatkoznak az EU és az USA szankcionálási gyakorlatában, különös tekintettel az MI rendszerek adatvédelmi vagy átláthatósági szabálysértéseire?  Az EU szabályozása jelentős hangsúlyt fektet a magas kockázatú MI-rendszerekre. Hogyan hat ez az Ön cége kockázatkezelési stratégiájára az EU-ban? Lát-e hasonló megközelítést az USA szabályozási gyakorlatában?  Hogyan érinti vállalatának globális működését az, hogy az MI-hez kapcsolódó szabályozások (pl. AI Act és FTC irányelvek) eltérő követelményeket támasztanak az egyes régiókban?  Ha egy globális MI-projektet mind az EU-ban, mind az USA-ban el kell indítania, milyen konkrét szabályozási akadályok jelentkeznek az egyik vagy másik régióban, és hogyan befolyásolják ezek a vállalat stratégiáját?
6. Mennyire bízik a mesterséges intelligencia által hozott döntések helyességében? (1-5) Mennyire tartja biztonságosnak az MI által kezelt személyes adatok felhasználását? (1-5) Úgy érzi, hogy a jelenlegi jogszabályok megfelelően védik Önt a mesterséges intelligencia esetleges visszaéléseivel szemben? Tudja, hogy milyen jogai vannak, ha egy MI rendszer döntést hoz Önnel kapcsolatban? Véleménye szerint az MI rendszerek működését átlátható módon szabályozzák? Mennyire tartja reálisnak, hogy a jogi szabályozás megelőzi a mesterséges intelligencia által okozott károkat? (1-5) Mennyire érzi úgy, hogy az MI alkalmazása javítja a mindennapi életét? Szeretne részletesebb tájékoztatást kapni arról, hogy a mesterséges intelligencia hogyan dolgozza fel az Ön adatait? Mennyire tartja valószínűnek, hogy egy MI rendszer döntése miatt hátrány érheti Önt? Úgy gondolja, hogy a jogi szabályozás képes biztosítani az MI rendszerek etikus és tisztességes használatát?