A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése egy elkerülhetetlen és folyamatosan kibontakozó jelenség. Hatása átszövi mindennapjainkat, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. Bár egyes ágazatok gyorsabb ütemben alkalmazkodnak hozzá, míg mások lassabban, az MI jelenléte mindenhol érzékelhető lesz.
Egyre meghatározóbb szerepet tölt be a pénzügyi szektorban is, amely számos jogi és szabályozási kihívást vet fel. Az automatizált döntéshozatal és a gépi tanulás alkalmazása a banki, biztosítási és befektetési szolgáltatásokban új lehetőségeket teremt a hatékonyság növelésére, ugyanakkor olyan kulcsfontosságú jogi kérdéseket is felvet, mint az adatvédelem, a pénzügyi visszaélések felismerése, a pénzmosás elleni szabályozás és a pénzügyi fogyasztóvédelem.

Továbbá vizsgálni szükséges a MI szerepét a hitelbírálati folyamatokban, ahol a gépi tanulási modellek bevezetése átláthatósági és diszkriminációs aggályokat vet fel. További lényeges terület a pénzmosás elleni küzdelem, ahol az MI-alapú rendszerek hatékonyabbá teszik a gyanús tranzakciók monitorozását, azonban ezek a rendszerek gyakran túlzottan szigorú vagy éppen pontatlan riasztásokat generálhatnak. A kriptovaluták és decentralizált pénzügyek (DeFi) térnyerése szintén új kihívások elé állítja a szabályozó hatóságokat, különösen az MI által végzett tranzakcióelemzések és az okosszerződések megfelelősége szempontjából, valamint részvételét megfigyelhetjük az adójog területén is, az automatizált adómegefelelésen át az adókikerülési elleni stratrégiákig és tovább.

Tanulmánysorozatom célja e kapcsolódási pontok részletes feltárása, kezdve egy átfogó bevezető áttekintéssel, amely bemutatja az MI és a pénzügyi jog közös metszéspontjait. A későbbi tanulmányokban az egyes területek mélyebb jogi elemzésére kerül sor, figyelembe véve az aktuális jogszabályokat, szakirodalmi forrásokat és releváns piaci gyakorlatokat.