Azonban az MI használata nemcsak lehetőségeket teremt, hanem kockázatokat is hordoz, például diszkriminációt, tisztességtelen döntéseket és adatvédelmi incidenseket. Ezért kulcsfontosságú, hogy a vállalatok felelősséget vállaljanak az általuk alkalmazott technológiáért.

A hipotézis szerint a vállalatoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az átláthatóságra és a felelősségre, és ezeknek az elveknek a betartása nem függ az európai vagy az amerikai jogrendszertől. Az átláthatóság megköveteli, hogy a vállalatok nyilvánosságra hozzák, milyen adatokat gyűjtenek, hogyan dolgozzák fel azokat, és milyen döntéseket hoznak az MI használatával. Ez az átláthatóság hozzájárulhat ahhoz, hogy növelje a vállalatok ügyfeleinek és partnereinek bizalmát, valamint az általuk használt technológia elfogadottságát.

A felelősség azt jelenti, hogy a vállalatoknak vállalniuk kell a felelősséget az MI hatásaiért, beleértve a diszkriminációt, az adatvédelmi incidenseket és az etikai problémákat. A vállalatoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az általuk használt technológia megfelelően működjön, és megelőzzék a szándékos vagy véletlen hibákat és incidenseket.

Az eddigi megállapítások fényében a következő hipotézist javaslom: Az európai jog értelmében a vállalatoknak szigorúbb megfelelőségi szabályoknak kell megfelelniük a mesterséges intelligencia üzleti tevékenységeikben történő alkalmazásakor, mint az amerikai jog szerint.

Az európai jogszabályok célja az egyének magánéletének védelme és a diszkrimináció elleni védelem, míg az amerikai törvények elsősorban a versenyszabályozásra és az üzleti érdekek védelmére összpontosítanak, és nem biztosítanak ilyen szigorú adatvédelmi szabályokat. Ennek eredményeként az európai vállalatok számára nagyobb kihívást jelenthet az MI alkalmazása, mivel a működésükhöz szükséges lehet az adatvédelmi követelmények betartása, míg az amerikai vállalatok nagyobb mozgásteret élveznek az üzleti innováció és az adatok gyűjtése terén.