A mesterséges intelligencia várhatóan teljesen át fogja alakítani a világunkat, talán még az internetnél is nagyobb mértékben. Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, olyan gépekről, számítógépekről vagy számítógépes rendszerekről van szó, amelyek az emberi intelligenciát helyettesítik. Főként szakértői rendszerekben, nyelvhez kapcsolódó feladatokban, például beszédfeldolgozásban vagy valamilyen vizuális szinten alkalmazzák.

A mesterséges intelligencia (MI) alapjaiban alakítja át a globális gazdasági és társadalmi működést, és a vállalkozások számára szinte elengedhetetlenné vált az alkalmazása. Az MI használata lehetőséget teremt a hatékonyság növelésére, az adatelemzés gyorsítására, és az innovációs képességek kiaknázására, miközben azok a cégek, amelyek nem használják ki ezt a technológiát, jelentős versenyhátrányba kerülhetnek, sőt hosszú távon akár gazdasági ellehetetlenülés fenyegetheti őket. Ez a technológiai áttörés azonban nem csupán lehetőségeket kínál, hanem új jogi és szabályozási kihívásokat is teremt, különösen az adatvédelem, az algoritmusok átláthatósága, az automatizált döntéshozatal felelőssége és az esetleges diszkrimináció területén. Mivel a mesterséges intelligencia tömeges alkalmazása egy olyan eszközt vezet be, amelynek működését és hatásait még nem értjük teljes mértékben, a jogalkotásnak kiemelt szerepe van abban, hogy megfelelő szabályozási keretet biztosítson az MI felelős használatához, miközben minimalizálja annak negatív társadalmi hatásait. Az Európai Unió úttörő szerepet vállalt az MI szabályozásában az AI Act révén, amely az MI-rendszereket kockázati kategóriák alapján osztályozza, és szigorú előírásokat határoz meg a magas kockázatú alkalmazásokra. Ezzel szemben az Egyesült Államok szabályozási megközelítése decentralizáltabb, ami jelentős különbségeket eredményez a két modell között. A kutatás célja e különbségek elemzése, különösen a határokon átnyúló vállalati tevékenységek és tranzakciók szempontjából, hiszen a globalizált gazdaságban nem csupán az üzleti kapcsolatok lépik át az országhatárokat, hanem a vállalatok maguk is nemzetközi érdekeltségeket működtetnek. Az MI jogi szabályozásának összehangolása ezért nem csupán a technológiai fejlődés támogatása, hanem a társadalmi biztonság és a vállalkozások fenntartható működésének biztosítása szempontjából is kulcsfontosságú. A kutatás hozzájárulhat a jogi keretek fejlesztéséhez, és egy olyan harmonizált szabályozási rendszer kialakításához, amely mind az innovációt, mind a társadalmi felelősségvállalást támogatja.

Ezért tehát az alapvető kutatási kérdés, hogy egy olyan vállalkozásnak, amely MI-t használ, milyen többletszabályoknak kell megfelelnie. Ezen többletszabályok felderítése, vizsgálata és elemzése szerves részét képezik kutatásomnak. Majd ezen szabályok összehasonlítása, a különbségek kiemelése, és az ezen szabályok hátterében fennálló okok feltárása és következményeik tanulmányozása következik, illetve, hogy a különbségek hogyan lesznek majd összeegyeztethetőek olyan vállalkozások esetében, amelyeknek érdekeltségeik miatt két vagy több jogrendszernek kell majd megfelelniük.

• Milyen különbségek vannak az európai és az amerikai jogszabályok között a mesterséges intelligencia használatát illetően? Hogyan befolyásolja az európai és az amerikai jogszabályok közötti eltérés az MI használatának lehetőségeit és a vállalatok üzleti tevékenységének hatékonyságát?
• Hogyan hat az európai és az amerikai jogszabályok közötti különbség a vállalatok által alkalmazott etikai és szabályozási keretekre az MI használata során?
• Hogyan biztosíthatják a vállalatok a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó jogi követelményeknek való megfelelést, figyelembe véve az európai és amerikai jogszabályok közötti eltéréseket?