Egyelőre még nem beszélhetünk egyértelmű definícióról a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, de érdemes megemlíteni az úgynevezett gépi tanulást és az azt irányító algoritmust. Ezek alapján mesterséges intelligenciának nevezzük azt a technológiát, amely képes olyan feladatok elvégzésére, amelyek egyébként emberi intelligenciát igényelnének.

Continue ReadingA kutatási terv IV. – A kutatás fogalmai: konceptualizálás

Azonban az MI használata nemcsak lehetőségeket teremt, hanem kockázatokat is hordoz, például diszkriminációt, tisztességtelen döntéseket és adatvédelmi incidenseket. Ezért kulcsfontosságú, hogy a vállalatok felelősséget vállaljanak az általuk alkalmazott technológiáért. A hipotézis szerint a vállalatoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az átláthatóságra

Continue ReadingA kutatási terv III. – A kutatás relevanciája: problémafelvetés, hipotézis és limitáció

A mesterséges intelligencia kérdéskörét tekintve a szakirodalom a téma újdonsága miatt korlátozottabb vagy nehezebben elérhető. Az alapvető elméleti szakirodalmi hátteret természetesen a már meglévő mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogszabályok alkotják és ezek közül is Európai szinten a legfontosabbak a Európai Parlament

Continue ReadingA kutatási terv II. – A kutatás alátámasztása: szakirodalmi háttér

A mesterséges intelligencia várhatóan teljesen át fogja alakítani a világunkat, talán még az internetnél is nagyobb mértékben. Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, olyan gépekről, számítógépekről vagy számítógépes rendszerekről van szó, amelyek az emberi intelligenciát helyettesítik. Főként szakértői rendszerekben, nyelvhez kapcsolódó feladatokban,

Continue ReadingA kutatási terv I. – A kutatás fő kérdései: A kutatás célja